amelyeket a bűnözők különféle átverésekhez tudnak felhasználni, vagy eladják azokat az internet fekete piacain: a Verizon adatsértési jelentéséből kiderül, hogy a pénzügyi ágazatot csak az elmúlt évben több mint 1500 incidens érte, köztük 448 megerősített adatlopással.

A világszinten üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldásokkal foglalkozó ESET, és az IT-biztonsággal foglalkozó magyar szoftverdisztribútor, a Sicontact Kft. szakemberei szerint több okra is visszavezethető, hogy a vállalatok miért küszködnek folyamatosan a megfelelő kiberbiztonsági körülmények kialakításával. Az egyik ok, hogy nincs elegendő kibervédelmi szakember: a közlemény szerint bár a kiberbiztonsági munkaerőhiány évek óta először mutat csökkenő tendenciát, globális szinten még mindig 3,12 millióval kevesebb a szakember van a szükségesnél. A globális szakemberhiány pótlásához az Egyesült Államokban 41 százalékkal, világszerte pedig 89 százalékkal kellene növekednie a foglalkoztatásnak.

Szintén kiemelt probléma, hogy a kiberfenyegetések leküzdéséhez nem elegendő a vállalatok költségvetése. Az EY tanácsadó cég által végzett felmérésben a megkérdezett szervezetek 87 százaléka válaszolta azt, hogy nincs elegendő pénzük a kiberbiztonság és az ellenálló képesség vágyott szintjének eléréséhez. Az erőforrások hiánya miatt a vállalatok nem tudnak elegendő szakembert alkalmazni vagy olyan technikai intézkedéseket bevezetni, amelyek ellenállóvá tennék őket a különböző fenyegetésekkel szemben.

A vállalatok egyik gyakori hibája az is, hogy túlértékelik saját kiberbiztonsági intézkedéseiket. Bár azt gondolhatják, hogy mindenre fel vannak készülve, egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb biztonságirés-kezelési irányelveket alkalmazzák, sőt, sokszor a súlyos sebezhetőség ellen sem tesznek meg mindent, s előfordul hogy hónapokig nem javítják ki a nyilvánosságra hozott szoftverhibát.

Egy másik gyakori ok, amely aláássa a vállalatok biztonságát, ha az alkalmazottak nem részesülnek megfelelő kiberbiztonsági képzésben: a távmunka miatt például tovább nőtt annak kockázata, hogy az alkalmazottak egy átverés miatt rosszindulatú programokat töltenek le vagy kiadják a vállalati hitelesítő adataikat. A Ponemon Intézet tanulmánya szerint bár megugrott a vállalatok által észlelt kibertámadások, az adathalász és az emberi tényezőre építő social engineering támadások száma is, a válaszadók 24 százaléka érezte úgy, hogy szervezeteik nem biztosítottak számukra megfelelő tréninget a távmunkával kapcsolatos kockázatokról: a tanulmány szerint a vállalatok több mint fele nem rendelkezik a távoli munkát végzőkre vonatkozó biztonsági szabályzattal.

Az elemzés szerint az okok között szerepel az is, hogy a cégek alábecsülik a kiberbiztonság értékét, ehelyett más, általuk érdemesebbnek tartott területekbe fektetnek, például a terjeszkedés finanszírozásába vagy új termékek fejlesztésébe. Amellett érvelnek, hogy a költségek meghaladják az előnyöket, például a kiberbiztonsági intézkedések anyagi vonzata felülmúlja az adatsértésből eredő esetleges veszteségeket. Bár a lehetséges pénzbüntetések és pénzveszteségek rövidtávon alacsonyabbak lehetnek, a vállalat hírnevének csorbulása hosszútávon nagyobb kieséshez vezethet, ideértve az ügyfelek bizalmának elvesztését is, ami a bevételi forrásokat is sújtja. Ráadásul egy támadás során a kiberbűnözők szellemi tulajdonhoz is hozzáférhetnek, amelyet aztán a dark weben árusíthatnak az ügyféladatokkal együtt - írták.