Az április 12-ei választás egyéni választókerületi eredményei április 29-ére, szerdára mindenhol jogerőssé váltak, a Nemzeti Választási Bizottság pedig - miután valamennyi jegyzőkönyv a rendelkezésére állt - még aznap megállapította az országos listás eredményt, azaz, hogy az egyes országos listák hány mandátumra jogosultak és az országos listákról mely jelöltek jutottak mandátumhoz.

Az NVB határozata ellen egy napon belül lehetett jogorvoslatot benyújtani, a két felülvizsgálati kérelmet a Kúria pénteken bírálta el.

Az egyik felülvizsgálati kérelemben a beadványozó - a megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül - "statisztikai és adatfeldolgozási anomáliára", "informatikai és kibervédelmi kockázatokra", "nemzetközi és szakmai kockázati környezetre", "szakértői elemzésekben megjelenő anomáliákra", valamint a "választás tisztaságának követelményére" hivatkozva kérte az NVB határozatának hatályon kívül helyezését.

A Kúria a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében nem tüntette fel személyi azonosítóját, nem csatolt ügyvédi meghatalmazást és nem jelölte meg a felülvizsgálat alapját sem, holott ezek kötelező elemei a felülvizsgálati kérelemnek.
A másik felülvizsgálati kérelemben Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabály megsértése miatt kérte az NVB határozatának megváltoztatását. Kérelmét azzal indokolta, hogy nem volt lehetősége a Facebookon és az Instagramon választóihoz szólni, mert a szolgálató, a Meta Platforms Ireland Limited még a kampányidőszakot megelőzően megszüntette hozzáférését fiókjához, oldalait pedig törölte. A szolgáltató a Szegedi Ítélőtábla 2023-as jogerős ítélete és az Online Platform Vitarendező Tanács ajánlása ellenére sem állította vissza Toroczkai László hozzáférését. A politikus közölte: ezzel sérült a demokratikus választások tisztaságának elvét is magában foglaló jogállamiság alapelve.

A Kúria érdemben bírálta el a felülvizsgálati kérelmet, és arra jutott, hogy az nem megalapozott. Az NVB országos listás eredményt megállapító határozata ugyanis csak arra hivatkozással támadható, hogy a szavazatok, töredékszavazatok, részeredmények összesítése során az NVB törvénysértő módon járt el, nem tartotta be a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályokat.

A Kúria végzésében rámutatott arra, hogy az állított jogsértés nem az eredmény megállapításának folyamatához, hanem még a szavazást megelőző kampánytevékenységhez volt köthető, ezért az az országos listás eredményt megállapító NVB-határozat elleni jogorvoslat körében nem volt vizsgálható.
A bíróság ezek alapján az NVB határozatát helybenhagyta. A Kúria döntése jogerős.

Az NVB országos listás eredményt megállapító határozata jogerőre emelkedett, azaz kialakult a választás jogerős végeredménye.