Hírek
2011. Augusztus 17. 07:41, szerda |
Belföld
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar
Számos országban nő a vallási korlátozások száma
Kutatások szerint a világ lakosságának harmada él olyan országokban, ahol a vallási hovatartozáson alapuló társadalmi ellenségesség, illetve a vallásgyakorlást korlátozó intézkedések száma nőtt az elmúlt években.
Hátrány a hit?
2006 és 2009 közötti emberjogi tanulmányokat vetettek össze a Pew Research Center´s Forum on Religion & Public Life szakértői, amelynek alapján megállapították, hogy a vizsgált időszakban a világ lakosságának jelentős részét érte hátrányos megkülönböztetés vallási hovatartozása okán. A tanulmány szerint az adott időszakban a teljes népesség alig 1 százaléka tapasztalhatta a vallást érintő korlátozások enyhülését, míg 32 százalék (2,2 milliárd ember) ennek ellenkezőjével szembesült.
Az adatok szerint a hároméves időszakban 198 országból 23-ban újabb, a hittételeket és vallásgyakorlást érintő korlátozások kerültek bevezetésre, 12-ben enyhítették ezeket, míg a fennmaradó 163 államban nem változott a helyzet. A világ 25 legnépesebb országában, amelyben a teljes populáció 75 százaléka él, nyolcban jelentősen nőtt a korlátozások aránya, és egyikben sem csökkent. Kínában, Nigériában, Oroszországban, Thaiföldön, az Egyesült Királyságban és Vietnámban a kedvezőtlen irányú változás főként a vallási hovatartozáson alapuló társadalmi ellenségesség formájában jelentkezett, míg Egyiptomban és Franciaországban a kormány vezetett be vallási közösségeket érintő korlátozásokat. A társadalmi ellenségesség növekedését Európában tapasztalták a legnagyobb arányban: tíz országból ötben (Bulgária, Dánia, Oroszország, Svédország és Egyesült Királyság) mutatták ki a kutatók. Ázsia több államában, különösen Kínában, Thaiföldön és Vietnámban is hasonló negatív trendeket tapasztaltak.
A vallási csoportokkal szembeni fizikai bántalmazások, gyilkosság, bebörtönzés, kitelepítés formájában jelentkező erőszak szintén jelentősen nőtt világszerte: 2008-ban még 91, a vizsgált időszak végén már 101 országban éltek ilyen eszközökkel a hatóságok. A vallási gyűlöletből és előítéletből fakadóan a világ országainak háromnegyedében követtek el egyének vagy csoportok bizonyos vallási irányzatok követőivel szembeni erőszakos cselekedetet. Tömeges erőszakra minden negyedik országban került sor.
Valláshoz kötődő terrorista csoportok 74 országban működtek, ezek közel fele követett el erőszakos cselekményt a vizsgált időszakban. Oroszországban például a három év alatt több mint 1100 ilyen incidens történt, amelynek során a terroristák emberek öltek, sebesítettek meg vagy űztek el otthonukból.
Világvallások
A Föld lakosságának mintegy felét kitevő keresztény és muzulmán közösségek szenvedtek el a legtöbb helyen hátrányos megkülönböztetést. A keresztényeket érintő kormányzati intézkedések vagy társadalmi zaklatások 130 országban történtek, az iszlám hit követői 117 országban tapasztalhattak hasonló kirekesztést. A földrajzilag koncentráltabb helyen élő és a teljes népesség ötödét adó buddhisták és hinduk kevesebb hátránnyal kellett megküzdjenek 2006 és 2009 között. A buddhistákat 16, a hindukat 27 országban érte negatív megkülönböztetés. A világ lakosságának kevesebb, mint 1 százalékát jelentő zsidó népesség 75 országban szembesült kirekesztéssel, korlátozással, társadalmi előítéletekkel.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 20. 07:12, kedd | Belföld
MÁV-csoport: 13 százalékot meghaladó keresetnövekedés az idén
A kiegészítő bérfejlesztéssel a MÁV-csoport dolgozóinak alapbére 9,6 százalékkal nő, az összes emelést és juttatást beleszámolva 13 százalékkal kereshetnek többet az idén
2026. Január 20. 07:07, kedd | Belföld
NAK-Magosz: online petíció indult az élelmiszer-biztonság és magyar gazdák védelmében
2026. Január 20. 07:06, kedd | Belföld
A Mol szándéknyilatkozatot írt alá a szerb NIS többségi tulajdonának megvásárlásáról
2026. Január 19. 07:25, hétfő | Belföld
Izraeli-palesztin - Orbán Viktor közzétette Donald Trump meghívólevelét a gázai Béketanácsba
Közzétette vasárnap a Facebookon Orbán Viktor miniszterelnök azt a levelet, amelyben Donald Trump amerikai elnök meghívja Magyarországot a gázai Béketanácsba, és azt is közölte, hogy elfogadta a felkérést.
