"Természetesen tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a hivatalban lévő államfő legitimitása megszűnt" - mondta Putyin.

"Úgy gondolom, hogy a Svájcban meghirdetett nemzetközi konferencia egyik célja éppen az, hogy a nyugati közösség, a jelenlegi kijevi rezsim támogatói megerősítsék a hivatalban lévő, vagy már nem hivatalban lévő államfő legitimitását" - tette hozzá.

Mint mondta, Moszkvának a Kijevvel való tárgyalások újrafelvételekor tudnia kell, hogy a jogi dokumentumok aláírásakor ki az, aki számít, és ki az, aki nem. Rámutatott, hogy az ukrán alkotmányra kell támaszkodni annak értelmezésében, mely hatóságok mandátuma hosszabbodhat meg választások nélkül Ukrajnában.

A tárgyalások lehetőségével kapcsolatban azt mondta, hogy ezekhez vissza lehet térni, "de nem abból kiindulva, amit az egyik fél akar, hanem azokból a megállapodásokból kiindulva, amelyeket nehéz tárgyalások során Fehéroroszországban és Törökországban elértek, és a terepen létrejött mai realitások alapján".

"Mi készen állunk erre" - szögezte le.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolta a Reuters hírügynökség anonim forrásokra hivatkozó pénteki jelentését, miszerint Putyin kész lenne a tárgyalásokra, ha a jelenlegi frontvonalon rögzítenék a határt. Megerősítette, hogy az orosz elnök kész a diplomáciai rendezésre, de a folyamatnak el kell vezetnie a "különleges hadművelet" céljainak eléréséhez.

Zelenszkij hivatali ideje május 20-án lejárt. Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter a BBC-nek május 10-én adott interjújában azt mondta, hogy jogköre a következő államfő megválasztásáig tart, mivel az ukrán alkotmány előírása szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani. Elismerte ugyanakkor, hogy a hadiállapotra vonatkozó részek az alkotmányban pontatlanul vannak megfogalmazva.

Ukrajnában március 31-én kellett volna az elnökválasztást megtartani, a beiktatás szertartását pedig májusban.

Svájcban június 15-18-án rendeznek konferenciát Ukrajnáról, amelyre 160 állam képviselőit hívták meg. Oroszország ezek között nem szerepel.