tájékoztatta Benyik György biblikus tanár, a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom plébánosa az MTI-t. A korábban a szegedi kézírásos biblia másolását is kezdeményező teológus közölte, az alkotást a Kárpát-medencében élő különböző magyar dialektusban beszélő lelkes felolvasók hozták létre, háromperces blokkokból összeállítva a teljes szöveget. A felolvasó csoportok dolgoztak Szegeden, Szatymazon, Nyíregyházán, Nagykanizsán, Csíksomlyón, Csíkszeredán, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Szabadkán, Pozsonyban és Komáromban.

A szöveg ízes magyar nyelven szólal meg, bemutatván, hogy Magyarország határain kívül is még milyen szépen beszélik a magyar nyelvet. Ezért ez a gyűjtemény egyben egyedülálló dokumentációja a mai beszélt magyar nyelv sokszínűségének a készítők szerint.

Az eredmény mindenki számára hozzáférhető a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány honlapján (www.sznbk1988.hu).

A teológus emlékeztetett arra, hogy a reformáció hatására számos nemzeti nyelvű Biblia-fordítás jött létre, mióta Károly (Radics) Gáspár tiszteletes és köre (1590), illetve Káldi György jezsuita atya magyar nyelvre ültette át (1626) a kereszténység szent könyvét.

Európa spirituális kincstára és az egyik leggazdagabb nyelvű magyar költő, Arany János magyar nyelvének is egyik forrása volt a biblia szövege. Széleskörű hatását a magyar irodalomra részletesen soha nem tárták fel, pedig köz- és szépírók, költők, valamint számos közszereplő most is használja a szentírás szövegét.