A tárcavezető megbeszélést folyatott Akbar Szálehivel, az Iráni Iszlám Köztársaság alelnökével és az iráni atomenergia-szervezet vezetőjével, majd úgy nyilatkozott: a megállapodás értelmében folytatják és bővítik az iráni nukleáris szakemberek képzését, támogatják, hogy az EU segítse az iráni nukleáris oktatást és képzést, kutatási-tudományos együttműködést alakítanak ki a nukleáris energia békés célú felhasználása tekintetében, továbbá tárgyalásokat kezdenek a jövőben arról, hogy magyar vállalatok miként vehetnének részt az iráni szénhidrogénkincsek kitermelésében.

A kétoldalú kapcsolatokról beszélve a külügyminiszter megjegyezte: jelenleg 1100 iráni hallgató tanul itteni egyetemeken, és Magyarország szeretne minél több iráni diákot fogadni.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Irán és a nemzetközi közösség tárgyalásainak sikere jelentősen javította a globális biztonsági helyzetet, a megállapodásnak Európa szempontjából is nagy jelentősége van.

Hangsúlyozta: Irán egy olyan régióban található, amely tele van konfliktusokkal, és ezek alakulása nem a megoldás, az enyhülés, hanem a súlyosbodás irányába mutat. Ezért nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség és Irán között a józan ész alapján normális együttműködés alakuljon ki, hiszen ez jelentős előrelépés lehet a közel-keleti térség stabilitása és biztonsága szempontjából - közölte.

Elmondta, a közel-keleti konfliktusok jelentik az okát leginkább az EU eddigi legsúlyosabb kihívásának, a bevándorlási válságnak is, és ezeket a konfliktusokat nem tudják megoldani, ha nem működnek együtt Iránnal. Irán a konfliktusok rendezésében fontos partner, nélküle a közel-keleti stabilitás nem érhető el - mutatott rá. Hozzátette: a bevándorlási nyomás is csak akkor csökkenhet, ha megoldják a közel-keleti konfliktusokat.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a transzatlanti közösség és Oroszország együttműködése nélkül nem jött volna létre a megállapodás Iránnal. Ez is azt mutatja, hogy a multilaterális diplomáciára és a józan észre kell építeni, különben még súlyosabb bajokkal kell szembenéznünk, mint most - mondta.

Akbar Szálehi hangsúlyozta: mindenképpen fejleszteni kell a magyar-iráni kapcsolatokat ebben az új időszakban, az iráni nukleáris program ellenőrzéséről tavaly kötött nemzetközi megállapodás után. Kétnapos budapesti látogatását eredményesnek értékelte, és azt is elmondta, hogy Szijjártó Péterrel elsősorban a tudományos és ipari együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Irán fontos ország a térségében, kaput jelenthet a régióra, amely igen jelentős piac - mutatott rá. Hozzáfűzte: várhatóan egy-két hónapon belül feláll a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság.

Akbar Szálehi kifejtette: az elmúlt években sok vád hangzott el országáról, nyomást gyakoroltak rá, korlátok közé próbálták szorítani, ezért azt kéri, mindenki maga győződjön meg arról, milyen az ország, hogyan élnek a térségben. Irán szomszédos országainak többsége nem stabil, viszont az ország "a stabilitás horgonya" a régióban, demokratikus ország, ahol a kormány a nép akaratából kormányoz - mondta.

Úgy látja, országa politikai stratégiájának alapja a méltányosság, az igazságosság és az elnyomottak támogatása.

Az iráni atomprogram korlátozásáról szóló, tavaly megkötött nukleáris megállapodásban a Teherán által vállalt kötelezettségek teljesítéséért cserébe a nagyhatalmak január közepén bejelentették, hogy feloldják az iszlám köztársaság ellen az atomprogramja miatt kivetett szankciókat.