Azt írták: a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon.

Ennek érdekében a következő évek uniós és hazai forrásait elsősorban a gazdaságélénkítésre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a magyar települések erősítésére, valamint a kutatás, fejlesztés és innovációs célú beruházásokra fordítják.

Kiemelték, Magyarország az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokat és a társadalmi egyeztetést követően az első tagállamok között nyújtotta be a partnerségi megállapodást hivatalosan a bizottságnak. A dokumentum rögzíti, hogy a 2021-27-es időszakban felhasználható, hazai társfinanszírozással együtt több mint 9000 milliárd forint összegű kohéziós forrásokat milyen fejlesztésekre fordítja az ország - tették hozzá.

A következő években tovább erősítik Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességét, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni - hangsúlyozták.

Hozzátették: a felzárkózás elősegítéséért a források legalább 65 százalékát a négy legkedvezőtlenebb helyzetű magyar régióban használják fel. Az uniós forrásokból a legnagyobb arányban továbbra is a gazdaságfejlesztési program részesül, így a következő években is jelentős számú pályázat segíti a kis- és középvállalkozások beruházásait, valamint a K+F+I célú fejlesztéseket - írták.

A közlemény szerint minden korábbinál több pénzt szán a kormány a vidéki Magyarország és a magyar települések erősítésére is. A területi operatív programra fordított összeget a teljes keret 20 százalékára emelték, ezzel is támogatva a helyi igények és tervek megvalósítását.

Emellett kiemelt szerepet kap a közlekedésfejlesztési, illetve a környezeti és energetikai program, amelyek többi között a közösségi és vasúti közlekedés korszerűsítését, valamint a megújulóenergia-felhasználás elterjedését segítik elő - fűzték hozzá.

Felhívták a figyelmet arra: a közoktatás fejlesztését, a társadalmi felzárkózási programokat, az egészségügyi és szociális beruházásokat külön operatív program, valamint a magyar helyreállítási terv is finanszírozza.

A most záruló időszakhoz képest változásnak nevezték, hogy Budapest és Pest megye már nem alkot egy régiót, ezért a Közép-magyarországi régióra nem készül külön területi program, ugyanakkor Pest megye a korábbiaknál jelentősen több uniós forrást érhet majd el.

A közigazgatás, az állampolgárok, illetve a gazdasági szereplők digitális fejlesztéseit egy új, önálló operatív program fogja össze - írták.

A partnerségi megállapodás, majd az operatív programok benyújtása az első lépés ahhoz, hogy a 2021-27-es uniós fejlesztési időszakban a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források lehívhatók legyenek. A bizottsági jóváhagyást követően téríti vissza az unió Magyarországnak azokat a forrásokat is, amelyeket a kormány a gazdaság újraindításáért a nemzeti költségvetéséből már kifizetett a magyar pályázóknak - áll a Miniszterelnökség közleményében.