- erről állapodtak meg a bányászszakszervezetek és a lengyel kormány képviselői pénteken.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök úttörőnek nevezte a megegyezést. A tárgyaló felek szem előtt tartották Lengyelország "korszerű energetikai transzformációját, valamint az egész sziléziai társadalom méltó munkakörülményeinek biztosítását is" - írta Morawiecki a Facebook közösségi honlapján.

A bányaipar tervezett átalakítása miatt a múlt kedd óta több sziléziai bányában tartó tiltakozást lezáró megállapodásról közös sajtóértekezleten számolt be a Szolidaritás szakszervezet sziléziai bányászati részlegének elnöke, Dominik Kolorz, valamint az energiaszektor átalakításáért felelős kormánybiztos, Artur Sobon állami kincstárügyi miniszterhelyettes.

"Lengyelország történelmében egyik legfontosabb ágazat felszámolásáról írtunk alá megállapodást" - jelentette ki Kolorz, aki egyúttal pozitívan értékelte az elért kompromisszumot.

Sobon szerint a megegyezésben meghatározták a lengyel bányászat és energetika átalakítása "becsületes, igazságos újtának a modelljét". Az államtitkár közölte: a kormány a bányavidék társadalmi és gazdasági átalakításáért felelős biztost fog kinevezni, és új eszközöket szánnak a helyi gazdaság fejlesztésére.

A megállapodás mellékleteként kidolgozták az egyes bányák leállításának ütemtervét.

A megegyezés szerint az utolsó lengyelországi kőszénbánya lezárásáig az ágazatot állami támogatásban részesítik. Az alapelv az, hogy a most foglalkoztatott bányászok nyugdíjig dolgoznak, és szociális juttatásokban, illetve előrehozott nyugdíjban részesítik azokat, akiknek mégsem sikerül munkát biztosítani a föld mélyén.

A jövő évben bezárandó üzemek között szerepel a Katowicében működő legendás Wujek bánya, amelynek területén az 1981-es hadiállapot kihirdetése után az egykori különleges belügyi alakulatok (ZOMO) tüzet nyitottak a sztrájkolókra, 9 bányász veszítette életét, 21-en megsérültek akkor. A Wujek bánya szénkészleteit mára gyakorlatilag kitermelték.

A megállapodásban foglalt transzformációs stratégiát az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia.

Lengyelország az Európai Unió úgynevezett zöld megállapodásának keretében nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a karbonsemlegességet 2050-re eléri, mivel egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát. A múlt héten Varsó bírálta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von de Leyen javaslatát, miszerint 2030-ig a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását.