René Anand, a columbusi Ohiói Állami Egyetem professzorának közleménye szerint a mesterséges szervképződmény, ha engedélyezik a laboratóriumi alkalmazását, felgyorsíthatja a neurológiai betegségek és rendellenességek, egyebek között az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint az autizmus, illetve az ellenük alkalmazandó gyógyszerek kutatását.

Anand, aki kedden egy katonai orvosi szimpóziumon mutatta be a fejlesztést a floridai Fort Lauderdale-ben, rámutatott, hogy a felnőtt emberi bőrsejtekből kifejlesztett, babszem nagyságú, tudattal nem rendelkező, de minden korábbinál tökéletesebb modell egy öthetes magzat agyára hasonlít és a teljesen fejlett emberi agy génállományának 99 százalékát tartalmazza. (Az amerikai fegyveres erők is érdekeltek a mesterségesagy-kutatásban a háborúból visszatért katonák traumás agysérüléseinek és a poszttraumás stresszrendellenesség kezelésének igénye miatt.)

A mesterséges agyat 15 héten át fejlesztették. Anand lehetségesnek mondta, hogy 16-20 hét alatt a hiányzó 1 százaléknyi génállományt is pótolni lehet. A professzor elismerte, hogy más egyetemeken is folynak hasonló kísérletek.

A bejelentésről szintén beszámoló BBC brit közszolgálati médiatársaság szerint az Osztrák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének kutatói 2013-ban jelentették be, hogy egy 9 hetes magzat agyának megfelelő, gondolkodásra képtelen mesterséges szervet állítottak elő. Anand a The Guardian című brit napilapnak úgy nyilatkozott, hogy miközben az osztrák sejtképződmények csak az agy egyes elemeit reprodukálták, az ő modelljében az érrendszeren kívül minden elem megjelenik: a gerincvelő, "az agy összes fő régiója", több sejttípus, az idegpálya, de még a retina is.

A professzor szerint etikai problémák nem merülnek fel, mert a mesterséges agyat, amely egyébként sem gondolkodik, érzékelés útján nem stimulálják.

A The Huffington Post rámutatott, hogy más kutatók szkeptikusok Anand eredményeivel kapcsolatban, mert azokat közelebbről nem ismerhették meg és mint azt Zameel Cader, az oxfordi John Radcliffe Kórház neurológus tanácsadója elmondta, a kutatásra vonatkozó adatokat sem publikálták.

René Anand és kolléganője, Susan McKay az év folyamán korábban egy startup céget jegyeztetett be az agyi szervképződmény üzleti hasznosítása érdekében. A The Guardian szerint Anand az agymodellel kapcsolatos információkat azért nem tette közzé, mert a vonatkozó szabadalom bejegyzése még nem történt meg.