- mondta az M1 szerdai műsorában Lővey Pál, a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti intézetének tudományos tanácsadója.

A szakértő kifejtette, a híradásokban látottak alapján úgy tűnik, hogy a megmentett műkincsek között számos réz és bronz tárgy, többek közt kandeláberek, talán csillárok vannak, amelyek a szakértő szerint az épület 19. századi helyreállításakor készültek. Ezek nem annyira sérülékeny tárgyak, és úgy tűnt, sikerült őket akkor kimenekíteni, amikor a tűz még nem tett bennük jelentős kárt - mondta.

Hozzátette azonban, hogy az oltár falain lévő 13 nagyméretű oltárképet csak az oltás után tudták kivinni, ezekben a korom, a füst nagyobb károkat okozhatott, de a Louvre-ban a legnagyobb szakértelemmel tudják majd restaurálni ezeket a műkincseket.

Lővey Pál a székesegyházról elmondta, hogy a tűz valószínűleg kárt tett a jelenleg állva maradt épület bizonyos részeiben is, mert a bordás, gótikus boltozat ugyan megmaradt, mégis elképzelhető, hogy a leomlott és a megmaradt részek határán további darabok veszélyes helyzetben lehetnek. "Azt, hogy ez a károsodás néhány napon belül nem fog-e további károkat okozni, nem lehet tudni" - mondta.

Kifejtette, hogy a hatalmas hőhatás, amely az épületet érte, a köveket is károsíthatta, ez okozhat még olyan problémákat, amelyek csak gyors helyreállítással kerülhetők el. Továbbá szükség lesz minél előbb egy ideiglenes tetőszerkezet felállítására is, hiszen egy épületnek sem tesz jót, ha fedetlenül áll.

Mindezeken túl az épület nagy része szerencsére nem sérült komolyabban, az északi tornyon sikerült gyorsan eloltani a tüzet, valamint a szentélykörüljáró és a mellékhajó is - úgy tűnik - sikeresen átvészelte a tűzvészt - összegezte.

Ami igazán régi volt, az a székesegyház tetejének egy része, a 13. század első feléből származó faszerkezet teljesen elpusztult a tűzben.