Húszmilliós csúcson tetőzik az eurózóna munkanélküliségi rátája jövő év végén, a befektetések aránya pedig egészen 2014-ig nem növekedik majd. Mindezek ellenére 2013-ban már kevésbé komorak a valutaunió kilátásai mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a magyar gazdaság is javuló tendenciát mutat 2013-tól – derül ki az Ernst & Young legfrissebb eurózóna előrejelzéséből.

„Az eurózóna gazdasága egy biztonságosabb időszak elé néz, a növekedés azonban lassú és elhúzódó lesz. A trendforduló Magyarországon is érzékelhető, 2013-tól visszafogott, de folyamatos GDP-bővülést mutat az Ernst & Young előrejelzése. A prognózis szerint a következő években fél-egy százalékkal haladhatja meg az eurózóna átlagát a magyar GDP-növekedés” – mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.

Az Ernst & Young tanulmánya szerint az eurózóna gazdasága 0,2 százalékkal csökken 2013-ban. 2014 és 2016 között azonban már enyhe növekedés várható 1,3 százalékos éves bővüléssel. Ehhez hasonló növekedésre lehet számítani az évtized hátralévő részében is. Az északi és a déli tagállamok közötti határvonal továbbra is megmarad, a mediterrán térségben legkorábban csak 2015-től várható növekedést.

Jelentősen csökkent annak valószínűsége, hogy Görögország kilép a valutaunióból, az országban ennek ellenére nem várható meghatározó növekedés mindaddig, amíg az ezzel kapcsolatos kételyek fennállnak – mutat rá az Eurózóna Előrejelzés.

Az Ernst & Young előrejelzése szerint az eurózónában 2013 végén éri el csúcspontját a munkanélküliség, az állástalanok száma egész évben növekedni fog, csaknem 20 milliónál tetőzve. Az álláskeresők aránya Görögországban lesz a legmagasabb, meghaladva a 28 százalékot.

A jelentés szerint az eurózónában folyamatosan csökkenő inflációra lehet számítani, amely 2015-re elérheti az 1,3 százalékot. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank a következő öt évben várhatóan nem változtat a jelenlegi alapkamaton.

A cégek továbbra is várakozó álláspontra helyezkednek a következő időszakban, visszafogva a foglalkoztatás-bővítést, a tőkebefektetéseket, valamint a vállalati felvásárlásokat és fúziókat. Ennek következtében 2013-ban 1,2 százalékkal csökken a befektetések aránya, a 2012-es 3,6 százalékos visszaesést követően. Az üzleti befektetéseket a továbbra is szűk hitelpiaci helyzet is visszafogja a közeljövőben. A bankok egyre szigorúbbá váló hitelezési hajlandósága leginkább a kis- és középvállalkozásokat érinti majd.

A tanulmány rámutat arra, hogy a cégeknek „Európa elveszett évtizedére” kell készülniük, amely során az üzleti és politikai életnek is nehézségekkel kell szembenéznie. A vállalatok nem számíthatnak növekedésre a saját belső piacokra építve, sokkal inkább a kiadáscsökkentésben, a piaci részesedés növelésében és a feltörekvő országokba való befektetések sikerében bízhatnak – derül ki az előrejelzésből.